Kategóriák

Mostantól minden nyáron kiszárad majd Magyarország?

Mostantól minden nyáron kiszárad majd Magyarország?

A múlt pénteken érkezett csapadék jelentősen enyhítette a hónapok óta tartó aszályt Magyarországon, de a folyók, tavak kiszáradása, a növényzet pusztulása annyira feltűnő volt, hogy nincs ember, akit valamilyen módon ne érintett volna meg.

A gyakorlatilag tél óta tartó csapadékhiányt az elmúlt hónapok során inkább hosszabb, mint rövidebb hőségperiódusok kísérték, gyakran láthattunk 40 Celsius-fok körüli értékeket a hőmérőn – nem csoda, hogy a klímaváltozásra utalva elkezdtek terjedni az „ez volt hátralevő életed leghűvösebb nyara” típusú álbölcseletek. Az viszont biztos, hogy a tragikus körülmények mindenkiben érzelmeket keltettek, és töprengésre sarkalltak a jövőt illetően, ma már tényleg csak a legelvakultabbak képesek homokba dugni a fejüket.

Mostantól tényleg minden nyarunk ilyen lesz? Vagy mint minden rossznak, egyszer ennek is vége szakad, 100 évente egyszer bekövetkező szélsőségként vonul be a történelembe, és folytathatjuk megszokott életünket? Molnár László meteorológust, a Kiderül.hu munkatársát kérdeztük.

Nem állandó, de egyre gyakoribb

Az idei szárazság nem egy Kárpát-medencét érő istencsapása volt, Európa döntő többségét történelmi aszály sújtja, sújtotta. A legfeltűnőbb Franciaország nyugati területein volt, az egyébként hűvös, csapadékos óceáni klímán is óriási a vízhiány, minden zörög a szárazságtól. Az okokat sorra véve pedig azt látjuk, hogy

Nem lesz egymás után minden év ilyen, azaz az aszály ismétlődési periódusa nem évi, de egyre gyakrabban visszatérő jelenség, a jövőben akár a mostaninál is szörnyűbb végkifejlettel

– mondja a 24.hu-nak Molnár László.

Patrick Aventurier / Getty Images A Gardon-folyó medre a  franciaországi Anduze településnél 2022. augusztus 13-án.

A 2022-es, tartós szárazságot előidéző egyik alaptényező az igen hosszan, immár másfél éve fennálló La Nina. A jelenség rendszertelenül és eltérő intenzitással alakul ki a Csendes-óceán keleti partvidékén: hideg tengervíz tör a felszínre Chile közelében, ami aztán óriási, több millió négyzetkilométeres területen lehűti az óceán vizét.

La Nina: eleve szárazabb a légkör

Hatásai az egész bolygón érvényesülnek, témánk szempontjából ami fontos, hogy a hidegebb víznek alacsonyabb a párolgása, és így kevesebb nedvesség érkezik a trópusokból a mérsékelt övre, azaz Európába (is). Kevesebb felhő képződik, csökken a csapadék mennyisége, nagyon leegyszerűsítve:

La Nina idején kontinensünkön megnő az aszály esélye.

Erre volt példa az idei mellett a 2011-es év. Mindkettő történelmi szárazsággal járt, és mindkétszer egész évben fennállt a La Nina jelensége. A meteorológus ugyanakkor felhívja a figyelmet egy fontos különbségre: 2010 kifejezetten sok csapadékot hozott, magasra emelve a talaj víztelítettségét. Most azonban – részben a hosszú El Nina okán – a talaj is csontszáraz, ezért hiába esett 2011-ben kevesebb eső az ország nagy részén, mint 2022-ben, mégsem okozott ennyire komoly károkat a szárazság.

Farkas Norbert / 24.hu Repedezett termőföld Kisújszálláson 2022. július 15-én.

A La Nina jelenleg kifulladni látszik, és nem tudni, mikor éled újjá, valószínűleg évek múlva. Ez az aszályt segítő tényező tehát a nagyon közeli jövőben kiesik, de biztosan vissza fog térni ismét – ráerősítve más, negatív hatásokra.

Masszív légköri jelenségek jönnek létre

A másik globális és Európát erősen érintő jelenség a Golf-áramlat folytatásának tekinthető, úgynevezett észak-atlanti áramlás kifulladása. Nagyon leegyszerűsítve képzeljünk el egy „futószalagot” az Atlanti-óceánban, amely a trópusok meleg vizét északra, egész Grönlandig, Skandináviáig szállítja a felszínen, majd a lehűlt víz a mélybe süllyed és visszaáramlik az Egyenlítőhöz.

Az iskolában megtanultuk, hogy az észak-atlanti áramlás télen fűti, nyáron hűti Nyugat-Európát, emellett jelentős csapadékképző tényező. A klímaváltozás miatt azonban az elmúlt húsz évben 15–20 százalékkal csökkent az intenzitása – itt írtunk erről bővebben –, így jelentősen visszaesett a hűtő hatása.

A hőkülönbség kiegyenlítésének egyre nagyobb részét veszi át a nagyságrendekkel kisebb fajhővel rendelkező levegő

– magyarázza Molnár László.

Mindennek eredményeként egyre melegebb van, gyakrabban alakulnak ki Nyugat-Európa térségében olyan masszív, nagy kiterjedésű anticiklonok, amelyek az idei hőhullámokért és a csapadékmentes időjárásért felelnek. Másrészt melegben nemcsak a párolgás nő, de minél magasabb a levegő hőmérséklete, annál több nedvességet tud magában tartani, vagyis nem alakulnak ki felhők, nincs csapadék.

E tényezőket pedig még átmenetileg sem vehetjük ki a képletből, mint a La Ninát, a klímamodellek ugyanis egyöntetűen az áramlás további lassulását jelzik, ami tartósan negatív hatással lesz az európai csapadékhelyzetre.

Állandó nem lesz, de rosszabb igen

Visszatérve tehát a cikkünk elején feltett kérdéshez, nem lesz minden nyarunk ennyire száraz, de nem is egy kivételesen ritka szélsőségről van szó.

Mohos Márton / 24.hu A Velencei-tónál készült felvétel 2022. július 26-án.

A meteorológus értékelése szerint a globális keretfeltételek rövid távon javulni látszanak: a tél folyamán várhatóan megszűnik a La Nina, valószínűleg megnő a légkör nedvességtartalma, a 2023-as év jó eséllyel nem lesz ennyire száraz. De hogy mi lesz később, arra csak tendenciák látszanak.

Az éghajlatváltozás egyre gyakrabban okoz extrém időjárást. Kiszámíthatatlanul, de folyamatosan erősödnek a szélsőséges jelenségekért felelős tényezők, amelyek időnként összeadódva, egymás hatását növelve okoznak olyan tragikus helyzeteket, mint például az idei aszály. A távolabbi jövőben pedig várhatóan csak rosszabb lesz a helyzet.

The post Mostantól minden nyáron kiszárad majd Magyarország? first appeared on 24.hu.

Related Posts