Kategóriák

Bajban van a finn kormányfő, de nem a bulizás, hanem az óriási pénzügyi veszteség miatt

Bajban van a finn kormányfő, de nem a bulizás, hanem az óriási pénzügyi veszteség miatt

Augusztusban a világsajtót – a CNN címoldalától kezdve a jobboldali magyar blogok legutolsó bejegyzéséig – lázban tartotta egy rendkívül „fontos” esemény. Az, hogy Sanna Marin finn kormányfő a rezidenciáján bulit rendezett. Sőt ezen táncolt és énekelt is.

A miniszterelnöknő így nyilatkozott az első kiszivárgott felvételek után:

Táncoltam, énekeltem, buliztam, mindent teljesen jogszerűen.

Egy hosszú estét töltöttem a barátaimmal, közepes mennyiséget ittam is. Semmilyen takargatnivalóm nincs ezzel kapcsolatban. Nekem is van családi életem, szakmai életem és természetesen szabadidőm is, amit a barátaimmal töltök.”

„Munka közben nem iszik”

A finnek hozzá vannak szokva politikusaik ivászataihoz. Urho Kekkonen, aki 1956 és 1981 között volt finn államfő, például egy „helsinki városi legenda” szerint egyszer egy szárnysegédjét, egy vezérőrnagyot küldött vissza Finnországba egy szovjetunióbeli, határmenti látogatásakor, hogy hozzon már egy rendes konyakot, amit meg lehet inni.

 

A most kirobbant eset kapcsán a miniszterelnök bulizását bírálók emlékeztetnek arra, hogy Marin édesapja alkoholbeteg volt, és emiatt a fiatal, 36 éves kormányfőnek jobban kellene figyelnie – már csak közszereplőként is, aki jobban reflektorfényben áll az átlagemberekhez képest – arra, hogy hogyan „bánik” az itallal. Marin és az esetleges alkoholbetegség témáját nem más vetette fel, mint az az exbankár, Christer Schoultz, aki komoly hírnevet szerzett Finnországban mint egykori szenvedélybeteg, és aki segít másoknak is ezeknek a problémáknak a leküzdésében.

 

Ugyanakkor Marin ezekre a vádakra is reagált, amikor azt hangsúlyozza: munka közben sosem iszik, mindent megtett, ami szükséges volt a feladatainak végrehajtása közben. A magánéletéhez azonban senkinek semmi köze.

A bulinak azonban volt néhány „nem szokványos” eleme is. Marin kormányfő a vádak miatt drogtesztet is kénytelen volt végeztetni, amely negatív lett, de azóta is szivárognak az újabb és újabb „leleplező” fotók és videók. Olyanok is, amikért a miniszterelnök úgy érezte, bocsánatot kell kérnie.

Valójában ezek az esetek azonban nem keltenek Finnországon belül olyan nagy politikai feszültséget, mint ahogyan az Magyarországon tűnik, ráadásul sok finn nő és férfi állt ki Sanna Marin mellett.

Ennek ellenére a finn kormánykoalícióban is voltak nézeteltérések az üggyel kapcsolatban. A szociáldemokraták és a közvélemény szemében Sanna Marin továbbra is népszerű, így a vezető kormánypárt aligha fog a közeljövőben kihátrálni a miniszterelnöke mögül. Ugyanakkor a koalíció konzervatívabb résztvevői közül a Centrumpárt gyakorlatilag „utolsó figyelmeztetésben” részesítette a miniszterelnököt, hogy további bulizások után már nem fogják így támogatni.

Valójában Marin nem is ezért néz hallatlan problémák elé: kormányfőként bulizhat, ezt nem vitatja el tőle a többség, de a kritikák most egészen másfelől is érik a miniszterelnököt. Ez pedig a hanyagság vagy nemtörődömség címszavakkal jellemezhető. A bírálók az Uniper német gázkereskedőtársaság, illetve az anyacég, a finn állami többségű Fortum katasztrofális helyzete miatt vették össztűz alá a szociáldemokrata politikust.

Az idei második negyedévben a Fortum ugyanis nettó 7,4 milliárd eurós veszteséget volt kénytelen elkönyvelni a német leányvállalata után, de az egész évre a becslések szerint akár tízmilliárdos kára is lehet a vállalatnak. (Ez 4000 milliárd forintos veszteség lenne, 400 forintos euró/forint árfolyammal számolva.) A Fortum működési eredménye egyébként 9 milliárd euró mínusz lett a második negyedévben, ami 3600 milliárd forintos deficitet jelent – a finn közszolgálati hírforrás, az YLE szerint.

Roni Rekomaa / Lehtikuva / AFP A Fortum logója a vállalat székházának épületén a finnországi Espooban.

Történt ugyanis, hogy az Ukrajna elleni orosz agresszió közben a Kreml korlátozta, illetve csökkentette az európai gázszállításait. Az Uniper Németország egyik legnagyobb gázimportőreként így hiába kötött le hatalmas mennyiségű orosz gázt. Minthogy Moszkva nem szállított kellő mennyiségben, a németországi vevőket pedig ki kellett szolgálni, a Fortum hétmilliárd euróért megszerzett leányvállalata, az Uniper a holland azonnali piacon, azaz a holland gáztőzsdén vásárolt rendkívül drágán földgázt.

A beszerzési és eladási árak közötti szakadék az Unipernél idén akár 10 milliárd eurós negatívumot is jelenthetnek a már említett finn koalíciós párt, a Centrumpárt képviselője, Hannu Hoskonen szerint. Maga az Uniper végül ennél rosszabb helyzetről számolt be: az év első felében 12,3 milliárd eurós mínuszba futott bele, ami 4900 milliárd forintos mínuszt jelent nagyjából.

Az Uniper ugyanis a német állammal kötött szerződés értelmében relatíve olcsón kénytelen átadni a német elosztóhálózatnak a földgázt, hogy az a háztartásokhoz és az iparhoz eljusson. Olcsóbban legalábbis ahhoz képest, mint amilyen áron idén meg tudta vásárolni az energiahordozót. (Más kérdés, hogy a gáz így is drágul Németországban, s ez nem kis terhet ró a lakosságra.)

Az Uniper veszteségeiért első körben a fő tulajdonos, a Fortum volt kénytelen helytállni. A Fortum mögött viszont a finn állam, és így a finn adófizetők állnak. Emiatt pedig vagy a finn államadósságot kell növelni, vagy az adókat emelni. Tytti Tuppurainen, a finn állami tulajdonért felelős miniszter ezt úgy fejezte ki egyszerűen:

az északi ország polgárai fizetik a németek gázszámláit.

Időközben Németország az úgynevezett „Gasumlage” intézkedéssel próbálja kisegíteni az importőröket, a német állam részvényt vásárolt az Uniperben, ezzel tőkéhez juttatja a céget. (Más kérdés, hogy a német sajtó ezért nem nagyon lelkesedik, állítólag már egy Vlagyimir Putyinhoz közeli vállalkozó, Gennagyij Tyimcsenko is bejelentkezett „Gasumlage-segélyért” a saját cége érdekében.)

A Fortum-Uniper ügy rendezésére, a veszteségek pótlására állítólag a német állam 7-8 milliárd eurót fog költeni, végső soron tehát nem csak a finneknek kell majd állniuk a számlát. Hogy a német állam ebből mennyit hitelez, és mennyi tőkét ad, az egyelőre nem világos, de a hitelkeretek nagyságrendje is sokmilliárd a „mentőbeavatkozás” közben.

A német-finn friss egyezmény értelmében a Fortum részesedése 80-ról 56 százalékra csökken az Uniperben. A németek viszont csak októberben rendezik várhatóan a gázárakat, így addig az Uniper további veszteségeket fog termelni – a finn politikusok nyilatkozatai szerint. A finn ellenzék ezért keményen bírálja az állam vezetését, hiszen a Fortum Uniperben vásárolt hétmilliárd eurós részesedése ma szerintük már csak 1,5 milliárdot ér.

Az Uniper veszteségeit fokozza az Északi Áramlat 2 elnevezésű német-orosz gázvezeték üzembe helyezésének elmaradása, és az is, hogy az Oroszországban birtokolt erőművei miatt is óriási mínuszokat kénytelen elkönyvelni. Éppen ezért bírálják a finn politikusokat és a Fortumot az ellenzékiek, mert szerintük érthetetlen, miért akarta a Fortum megszerezni az Unipert akkor, amikor az Északi Áramlat 2 körül régóta heves geopolitikai viták folytak, így például az USA is ellenezte a projektet. (Hozzátehetjük, Lengyelország és Ukrajna még inkább a gázvezeték létesítésével szemben lobbizott.) Egy finn forrás a 24.hu-nak azt mondta erről: az Uniper megvásárlása az energiaipar egyik legbutább tranzakciói közé kerülhet be a gazdaságtörténelemben.

Mindeközben a botrány Finnországban egyre dagad, és ez az igazi kihívás Marin számára, nem a bulizás. Ugyanis az állami többségű Fortum menedzsereit végső soron a miniszterelnöknek kellene ellenőriznie. A Fortum az elmúlt években ugyan komoly nyereséget termelt, és így osztalékából a finn költségvetés gazdagodott, de amikor fordult a kocka, és kitört az ukrán-orosz háború idén februárban, a kritikusok szerint Sanna Marinnak jobban kellett volna figyelnie. Ráadásul az Uniper-Fortum katasztrofális veszteségeinek napvilágra kerülésekor éppen nyaralni ment augusztus első hetében a kormányfő.

Állítólag egy telefont megeresztett a német kancellárnak, Olaf Scholznak, de láthatólag nem idegesítette fel különösebben a Fortum vészhelyzete. Az ellenzék közben folyamatosan követelte, hogy Marin rövidítse le a szabadságát és lépjen közbe. Ezekre a hangokra azonban rá sem hederített a miniszterelnöknő.

John MACDOUGALL / POOL / AFP Sanna Marin és Olaf Scholz közös sajtótájékoztatójukon Berlinben 2022. március 16-án.

Megfigyelők szerint nem sokat tudott volna tenni az ügyben, de a nyaralgatás nem tett jót Marin megítélésének. Ezek után a napokban úgy nyilatkozott, hogy igyekszik javítani a munkáján, és még krokodilkönnyeket is hullatott közben Ukrajnáért (legalábbis rosszakarói szerint megjátszotta a sírást, amit amúgy nehéz lenne megítélni).

A finnországi helyzetről megkérdeztünk egy tapasztalt újságírót, aki a legtekintélyesebb finn lapoknál dolgozott. Matti H. Virtanen elmondta, hogy véleménye szerint jelenleg a legnagyobb gazdasági katasztrófahelyzet közepén vannak, már ami egy finn állami vállalatot érintett. A Fortum egyszerűen vak volt, amikor az orosz politikai kockázatot kellett volna mérlegelnie. A finn kormány(ok) pedig mint tulajdonosok nem tettek semmit azért, hogy elvegyék a cég kedvét attól a stratégiától, hogy pénzt csináljanak az orosz energiából.

A mostani botrányok mindenesetre kezdenek „összeadódni”, és ebből az összeadásból egyre rosszabbul jön ki a kormányfő, Sanna Marin. Az, hogy nem törődött az állam érdekeivel, hagyta a Fortum menedzsmentjét, hogy önjáró módon cselekedjen, illetve, hogy felelőtlenül bulizik, így összességében már sokaknál kicsapja a biztosítékot. Szakértők szerint ha Marin túléli ezeket a botrányokat, akkor viszont úgy vonulhat be a történelembe, mint aki bevitte Finnországot a NATO-ba és a koronavírus-válságot is relatíve jól kezelte hazájában. Ehhez persze előbb az kellene, hogy Törökország is megszavazza a finn NATO-tagságot, hiszen Erdogan török elnök sokat fenyegetett vétózással, amit ő ugyan személyesen nem tett meg a legutóbbi NATO-fórumon, de az ankarai parlament még dönthet másképp, amikor ratifikálnia kell majd a finn NATO-csatlakozást.

Az esküvője is a kormányfői rezidencián volt

Sanna Mirella Marin 1985-ben született Helsinkiben. Nagyon szerény, inkább szegényes körülmények között nőtt fel, családja felbomlott, apja alkoholista volt. Édesanyja és az anya új élettársa (egy másik nő) nevelte fel Marint, aki „szivárványcsaládnak” nevezte ezt a famíliát. Családjában elsőként került egyetemre, a Tamperei Egyetemen végzett, államigazgatástani tanulmányai alatt egy pékségben és pénztárosként is dolgozott.

 

A szociáldemokrata ifjúsági mozgalomban kezdte politikai pályafutását, 20 éves korában. Pár év múlva, 2010-től már első alelnöke volt a szervezetnek. 2012-ben bekerült a tamperei városi tanácsba, egy év múlva már a testület elnöke volt. 2014-ben a „nagy” szociáldemokrata párt, az SDP második alelnöke lett, majd 2015-ben és 2019-ben is megválasztották Pirkanmaa választókörzetében parlamenti képviselőnek, azóta tagja a finn parlamentnek, az Eduskuntának. 2019 júniusában közlekedési és kommunikációs miniszteri posztot kapott, majd decembertől már miniszterelnök lett (34 évesen), egy ötpárti kormány élén, amelyben többségben voltak alakulásakor a nők. Kormányzása állandó válsághelyzetekkel párosult, hiszen a koronavírus-válság 2020 elején tört ki. 2020 augusztusában az SDP elnökévé választották, miniszterelnöki elődje, Antti Rinne helyett.

 

2018 januárjában megszületett a gyermeke (az apa Marin élettársa: Markus Räikkönen). A pár azon a kormányfői rezidencián tartotta az esküvőjét 2020-ban, ahol most a nevezetes bulit csapták.

The post Bajban van a finn kormányfő, de nem a bulizás, hanem az óriási pénzügyi veszteség miatt first appeared on 24.hu.

Related Posts