Kategóriák

Lesz-e bajunk attól, ha napraforgó helyett repcéből készült olajat használunk?

Lesz-e bajunk attól, ha napraforgó helyett repcéből készült olajat használunk?

Az Ukrajna elleni orosz támadás szinte első napjától kezdve halljuk, látjuk, hogy az ország „Európa éléskamrája”, így a háború nagy mértékben érinti az élelmiszer-ellátásunkat is. Az elkényelmesedett, globális világban hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy az áruházak polcairól leemelt élelmiszerek forrása nem egy végtelenített raktár, az útjuk valójában azzal kezdődik, hogy valaki valahol felszánt egy darab földet…

Napraforgó helyett repce

A XXI. század ezernyi problémájának forrása ez a mentalitás, de koncentráljunk a napraforgóra, pontosabban a belőle származó olajra. A világ napraforgóolaj-importjának felét, az európai igények 88 százalékát északkeleti szomszédunk adja, ahol az invázió miatt nem tudták elvetni – így később aratni és feldolgozni sem tudják majd – a napraforgót, de a korábban legyártott késztermékből is rengeteg szállítmány ragadt be. Az áremelkedést, a hiányt, a korlátozást már most a bőrünkön érezzük.

A baj mérséklésére Bognár Lajos országos főállatorvos a múlt héten bejelentette, hogy az élelmiszer-alapanyagok helyettesítése terén speciális szabályok lépnek életbe, ezek részletei a Nébih tematikus honlapján lesznek elérhetők. Mivel a probléma eddig leginkább a napraforgónál és a napraforgóolajnál jelentkezik, ezért az új szabályozás lehetővé teszi, hogy a napraforgóolajat a gyártó például repceolajjal helyettesítse egy adott termék előállításánál. És itt jön a laikus értetlensége, amivel Abonyi Orsolya dietetikust kerestük meg:

nyilván volt valami oka, hogy eddig nem lehetett repcével helyettesíteni a napraforgót, ezért felmerül a kérdés, jár-e bármi kockázattal az új szabályozás, ami az első hallásra „szükség törvényt bont” jellegűnek tűnik.

Egészséges, abszolút ajánlott

Kezdjük az elején. Az olaj az olaj, vagyis zsír, az emberi szervezet egyik alapvető energiaforrása, a táplálkozástudomány e szempontból nem tesz különbséget kalória és energiatartalom szempontjából: 1 gramm zsír = 9 kilokalória. Eltérés csak az adott hőmérsékleten mutatott halmazállapotban van, remek példa a kókuszolaj és kókuszzsír, mindkét kifejezés helyes.

Zsír és zsír, olaj és olaj között élettani különbséget annak zsírsavösszetétele alapján tehetünk. A telített zsírsavak többek között emelik a vér koleszterinszintjét, számos szív- és érrendszeri, illetve egyéb betegséghez járulnak hozzá, míg a telítetlen zsírsavak inkább jótékonyan hatnak az egészségünkre. A természetben persze nem létezik pusztán fekete és fehér, de arra kellene törekednünk, hogy táplálkozásunkban utóbbi csoport kerüljön többségbe.

A repceolaj korábban nagy mennyiségben tartalmazott egy telítetlen zsírsavat, az erukasavat, ami jelentősen növeli a vér koleszterinszintjét. Annyira, hogy a repceolajat elsősorban biodízel-alapanyagként kezelték, emberi fogyasztásra nem javasolták. A élelmiszeripar erre persze gyorsan reagált, és sikerrel nemesítette tovább a növényt.

A repce erukasav-tartalmát akár nulla százalékra is redukálták, a ma hozzáférhető repceolaj egészséges, abszolút ajánlott, bátran választható alapanyag

– mondja a 24.hu-nak Abonyi Orsolya. Hozzáteszi: Ausztriában és Németországban már kedveltebb is a napraforgónál.

Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu Repceföld a Baranya megyei Tormás településen.

Az egészségügyi aggályok tehát alaptalanok. Ahogy a repceolajat bárhol és bármilyen formában beszerezhetjük, úgy fel is használhatjuk sütéshez, főzéshez, „nyersen” akár igényeink szerint. A szabályozás nyilván lassabban vált, de „hivatalos” engedélyezése bármilyen késztermék alapanyagaként valószínűleg csak idő kérdése lett volna békeidőben is.

Illetve markánsabb az íze, ezért a napraforgóolajhoz szokott szánk esetenként megérezheti a különbséget.

Érdekeljenek az összetevők

Abonyi Orsolya szerint a napraforgó kényszer szülte helyettesítése kapcsán inkább a szója- és a pálmaolaj előretörésével van a probléma. Előbbi egyrészt allergén növény, mindenképpen fel kell tüntetni az összetevők között, ám ezt az „apróbetűs” részt nyilván nem sokan olvassák el, mielőtt az évek óta vásárolt terméket a kosarukba teszik.

Másrészt szójából manapság szinte kikerülhetetlen a GMO (Genetically Modified Organisms, azaz genetikailag módosított élőlények), ami ugyan bizonyíthatóan nem jár egészségügyi kockázattal, mégis sokan tartanak hosszabb távú, jelenleg még nem ismert hatásaitól.

A pálmaolajat különösebben talán nem is kell bemutatnunk. Amióta az ipar rátalált, elképesztő mennyiségben használja biodízeltől a kozmetikumokon keresztül a félkész ételekig. A profit reményében megyényi, országnyi területek válnak esőerdőből pálmasivataggá, a globális természetpusztítás egyik jelentős hajtóereje a pálmaolaj – itt írtunk az egyik legközelebbi rokonunk pusztulását is előidéző problémáról bővebben.

Érdekeljenek az összetevők, azt a terméket vegyük le a polcról, amelyiknek »értjük« és elfogadjuk az összetevőit. Legyen gyanús, ahol hosszú a lista

– tanácsolja a dietetikus szakember.

Ami pedig az olajokat illeti, a minőséget tartsuk szem előtt, a „nemesebbel bánjunk nemesebben”, legyen szó napraforgóról, repcéről, olíváról vagy bármi másról. A hidegen sajtolt növényi olajokban rengeteg, élettanilag értékes molekula található, amik a magasabb hő hatására felbomlanak – az ilyeneket használjuk nyersen, salátákba például, és kevésbé kedvező összetételű társaikat pedig sütésre, főzésre.

The post Lesz-e bajunk attól, ha napraforgó helyett repcéből készült olajat használunk? first appeared on 24.hu.

Related Posts