Világszerte számtalan ember mindennapjait keseríti meg a fejfájás, amit a múlt orvosai a legkülönfélébb módokon próbáltak meg megszüntetni, sokszor csak még nagyobb bajt okozva ezzel.
A legkorábbi fennmaradt leletek szerint már a kőkori ember is megpróbálkozott azzal, hogy egyszer és mindenkorra leszámoljon a kellemetlenségekkel – ehhez azonban egy igen veszély metódust választott:
A helyzetet az ókori Egyiptomban már jóval békésebb mederben tartva próbálták megoldani: a háromezerötszáz évvel ezelőtt született Ebers-papirusz által ajánlott tizenkét gyógymód egyike például
jóval kisebb galibát okozva az egészen a XVII. századig gyakorolt lékelésnél.
Wikimedia Commons Hieronymus Bosch a XV. és XVI. század fordulóján örökítette meg az akkor még népszerű gyakorlatot.
A probléma hátterében a gyomorból felszálló gőzökre gyanakodó Hippokratészt a világnak adó görögök egy sor hajmeresztő elméletet állítottak fel – előbb ők is a vétlen embereket bántalmazó gonosz lényeket sejtettek a háttérben, azokat azonban imával, illetve értékes dolgok fejre helyezésével akarták elűzni. Később már az elemek egyensúlyának megbomlására, illetve a testnedvek fejbe áramlására gondoltak, ami miatt lecsapolták a vér egy részét, remélve, hogy a káros anyagok így kiürülnek.
A II. századi Róma az orvostudományt és a filozófiát is új szintre emelő orvosa, Galénosz a sárga epére gyanakodott, elveivel pedig az Európa legjobb egyetemein tanult Pápai Páriz Ferenc (1649-1717) még másfél évezreddel később is egyetértett.
A magyar orvos kortársai lassan már elkezdték felismerni a tünetek valódi okát, a meglepő elméletek ezzel azonban nem tűntek el: az evolúció-elméletet a világnak adó Charles Darwin nagyapja, a felvilágosodás egyik legfontosabb alakjaként ismert Erasmus (1731-1802) például egy olyan centrifuga elkészítését javasolta, amiben az embert gyorsan lehet a saját tengelye körül forgatni, így a fejben összegyűlt vér gyorsan a test más részeibe terelhető, a fájdalmak pedig is eloszlanak.
A hollandok egy fokkal talán még hajmeresztőbb ötlettel álltak elő, hiszen az ország tudományos akadémiája által 1762-ben kiadott, néhány tudós dél-amerikai tapasztalatait összefoglaló munkában a következő mondat tűnik fel:
Ha egy rabszolga erős fejfájásra panaszkodik, az egyik kezét a fejére kell tennie, a másikat pedig egy halra, ez pedig minden esetben azonnal segít rajta.
Az első olvasásra teljesen hatástalan ötlettel mindössze egy probléma volt: a szövegkörnyezetből egyértelműen kiderül, hogy a szerző nem akármilyen halra,
Wikimedia Commons / University of Washington A rázós élményt jelentő hal Robert Hermann Schomburgk 1860-ban született illusztrációján
A következő évszázadban az üzleti szellem is betört a fejfájásra kínált gyógymódok közé: egy atlantai gyógyszerész, John S. Pemberton 1886-ban piacra dobott itala, a Coca Cola annak első reklámja ugyanis
Ez az ital koffeintartalma miatt igaz is volt, az azóta megnövekedett cukortartalom azonban nem tett jót a kezdeti hatásnak, a cukormentes verzió helyett pedig egyszerűbb, ha egy teával, kávéval, vagy valamilyen koffeintartalmú szerrel próbálunk meg véget vetni a kellemetlenségeknek.
Kreativitást ad
A fejfájásra a legtöbben úgy gondolnak, mint egy minden munkát ellehetetlenítő problémára, sokaknak azonban épp ez jelentette a végső lökést, vagy ihletet ahhoz, hogy műalkotásokat, vagy irodalmi műveket hozzanak létre: Lewis Carroll ikonikus műve, az Alice Csodaországban egyik fontos jelenetében Alice előbb egy olyan italt iszik, amitől óriássá válik, majd egy kekszet fogyaszt, ami apróvá teszi.
British Library / Wikimedia Commons John Tenniel illusztrációja a kötet legendás kiadásából
Számos kutató ezért úgy véli, hogy maga Carroll is jól ismerte az erős fejfájást, az ötletet pedig onnan vette.
Hasonló érzésekkel küzdhetett a szürrealizmus előfutáraként tisztelt olasz festő, Giorgio de Chirico (1888-1978) is, aki képein annyira természetellenes megvilágítást párosít szokatlanul torz nézőpontokkal, hogy a művészettörténészekben felmerült a kérdés:
Wikiart Giorgio de Chirico: Piazza d’Italia, 1913
A művész önéletrajzi kötetei, naplói, illetve írásai minderre ráerősítenek, sokszor úgy írt le olyan élményeket, amik egyértelműen köthetők a hosszabb-rövidebb időn át tartó rohamokhoz.
The post Hosszú évszázadokon át ijesztő gyógymódokkal akarták elűzni a fejfájást first appeared on 24.hu.
