Kategóriák

A szakmunkástól az akadémiai doktorig – íme az új parlament képviselőinek végzettségei

A szakmunkástól az akadémiai doktorig – íme az új parlament képviselőinek végzettségei

Amilyen sokszínű az ország a népesség szempontjából, olyan sokszínű a parlament is (még ha egy párt dominanciája mindkét közegben meghatározó is). Sokféle végzettségű emberből lett képviselő, és meg kell hagyni, a nap végén ugyanannyit ér az Országgyűlésben az egy érettségivel és a négy diplomával és nyelvvizsgák hadával rendelkező képviselő szavazata. Megnéztük az újonnan felállt parlament 199 képviselőjének adatlapját.

A dízelmozdony-szerelőtől a lelkészeken át a tanárok hadáig

Jogászi és tanári-pedagógiai jellegű diplomákból Dunát lehetne rekeszteni az Országgyűlésben. 61 jogi diplomát számoltunk össze, míg pedagógiai jellegűből (tanítói, tanári, felnőttképzési stb.) 81-et. 44 képviselőnek valamilyen közgazdasági-üzleti-pénzügyi jellegű felsőfokú végzettsége van. Akad még 21 műszaki-mérnöki jellegű képesítés, 16 agrárterületről érkező diploma, 14 bölcsész oklevél és a társadalomtudományok színes világából is 14-en szereztek végzettséget.

Kilenc orvosi-egészségügyi, kilenc politikatudományi, nyolc teológiai-vallási, hat szociális szférabeli és hat államigazgatási területet képviselő diplomát is leltünk. De van három földrajzos végzettségű képviselő, és páran a természettudományokat is képviselik: egy-egy politikus fizikusi (Simon Miklós – Fidesz), biológusi (Szabó Rebeka – Párbeszéd), geográfusi (Szabó Szabolcs – Momentum), vegyészi (Végh Noémi – Jobbik) végzettséget is fel tud mutatni. De olyan trendi szakokon is végeztek képviselők, mint a kulturális menedzser, a művelődésszervező, a sportmenedzser.

Mielőtt rátérnénk az érdekességekre, még néhány szám arról, hány diplomájuk van a képviselőknek. 17 főt számoltunk össze, akinek nincs felsőfokú végzettsége (fontos, hogy abszolutóriumot, tehát az adott szak tananyagának elvégzését diplomamunka és annak megvédése nélkül nem számoltuk végzettségnek). 112 képviselőnek van egy, 41 főnek kettő, 25-nek három, 7-nek pedig négy diplomája. (Meg kell jegyezni, hogy ahány képviselő, annyiféleképpen tünteti fel a végzettségeit, így néha nehéz szétszálazni, teljes értékű diplomát tüntetett-e fel, vagy csak egy kisebb, rövidebb képzést, amit persze egyetem is indíthat.)

A fideszes Gelencsér Attila és Kovács Zsolt kiemelkedik a mezőnyből a maguk ötnél is több diplomájával. Gelencsér ezeket tüntette fel: tanító (Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola, Kaposvár, 1989), testnevelő tanár (Janus Pannonius Tudományegyetem, 1994), német nyelv és irodalom tanár (Berzsenyi Dániel Tanítóképző Főiskola, Szombathely, 1999), közoktatási vezető (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, 2007), okleveles közgazdász regionális és környezeti gazdaságtan mesterképzési szakon (Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar, 2013).

Kovács pedig ezeket: általános iskolai tanító (Sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskola, 1989), rajz szakos tanár (Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola, 1994), vizuális kommunikáció (Magyar Iparművészeti Főiskola, 1993), környezetkultúra (Magyar Iparművészeti Főiskola, 1994), múzeumpedagógia (Magyar Iparművészeti Főiskola, 1995).

Sok képviselőnek van különleges szakmája. Ketten a futball világából jöttek: a jobbikos, egykori Haladás-játékos Balassa Péter érettségi után labdarúgói sportedzői papírt szerzett 1998-ban, majd UEFA A diplomát a Magyar Labdarúgó Szövetségnél (MLSZ) 2006-ban; a fideszes Erős Gábor pedig labdarúgó játékvezető alapfokú vizsgát tett az MLSZ Felnőttképző Intézetében 1994-ben, majd ezt felsőfokon is megtette 2006-ban. Erős a nevéhez hűen sportos személy: testépítés fitness edző végzettséggel is rendelkezik, ezt tavaly szerezte meg az EDUCPRO Felnőttképzési Intézményben. Erős – aki egy nem létező felsőfokú képesítést is megjelenített korábban életrajzában – egyébként korábban Kassai Viktor asszisztense volt, együtt működtek Bajnokok Ligája-döntőben, valamint világbajnoki elődöntőben is.

Sok érdekes szakmát találni a képviselők adatlapjait böngészve. A fideszes Bánki Erik külkereskedelmi áruforgalmi és közgazdász felsőfokú szakképesítéssel rendelkezik, a jobbikos Bencze János többek közt motorkerékpár-szerelő, méhész és PLC-programozó is, a párbeszédes Berki Sándor hegesztő és asztalos, az LMP-s Csárdi Antal számítástechnikai programozó és képesített könyvelő, a Mi Hazánkból Dócs Dávid vadgazdálkodási technikus, a fideszes  Fónagy János könyvelő és vállalati statisztikus, no meg csónaképítő asztalos amellett, hogy jogi diplomája is van. Az MSZP-s Komjáthi Imre karosszérialakatos, hegesztő szakmunkás, a fideszes Kovács Sándor dízelmozdony-szerelő és MÁV forgalmi-kereskedelmi tiszt (több szociális munkához kapcsolódó diploma mellett), a szintén kormánypárti Pócs János víz- és gázszerelő.

Mohos Márton / 24.hu Kovács Sándor

Több képviselő is tanult külföldön. A fideszes Csöbör Katalin a francia Nanterre városában tanult a Direction Departementale De La Jeunesse Et Des Sports Des Hauts-Seine Nanterre intézményben gyakorlatilag animátornak 1993-ig. A KDNP-s Juhász Hajnalka nemzetközi közjogi mesterdiplomát szerzett az angliai University of Leicester School of Law-n 2009-ben. A momentumos Orosz Anna Berlinben, a Humboldt Egyetemen tanult közgazdaságot és menedzsmentet 2013-ig. Párttársa, Tompos Márton Kristóf a hollandiai Leideni Egyetem bölcsészkarán ázsiai tanulmányokat folytatott szintén 2013-ig. A jobbikos Z. Kárpát Dániel az angliai Hertfordshire-i Egyetemen szerzett közgazdasági diplomát. Varga Judit, a kormány igazságügyi minisztere pedig egy nyári képzésen vett részt a Firenzében található intézményben, a Robert Schuman Centre Florence School of Regulationben, ahol energiajogi tudást kapott szűk hét éve.

Érdemes még a fideszes Szabó Zsoltra kitérni, aki több végzettsége mellett doktori, azaz PhD-fokozatot is feltüntet közgazdasági ismeretekből. A cím kibocsátó intézménye a Newport University nevű egyetem, ami mellé Szabó odaírta: „nem akkreditált”. Mindez nem csoda, a Newporti Egyetem nem akkreditált, nemzetközileg nem elfogadott diplomákat állít ki, a magyarországi szálakról évekkel ezelőtt az Átlátszó Oktatás is írt.

Marjai János / 24.hu Szabó Zsolt

Nyelvtudás

Minden képviselőnél megnéztük, milyen nyelvtudást írt be adatlapjára. Ezt megtehetik a nyelvvizsga szintjének jelzésével (pl. angol középfok, C típus) vagy azzal, hogy az adott nyelvet társalgási, esetleg tárgyalási szinten beszélik. Nem tettünk különbséget szintek közt, csak azt számoltuk össze, melyik nyelv hányszor jelenik meg az adatlapokon (na jó, a felsőfokon beszélőket azért összeszámoltuk).

A legelterjedtebb idegen nyelv a patkóban az angol, bár rendkívül erős a képviselők némettudása is. Sokan oroszul és franciául is meg tudnak szólalni, de egzotikus nyelvek birtokosait is megtaláljuk a képviselők közt.

Kalkulációnk alapján 125 képviselő beszéli az angolt valamilyen szinten, tehát majdnem 63 százalék tud legalább egy how do you do-t mondani. Németül 71-en beszélnek valamilyen szinten. Az orosz nem domináns, az új Országgyűlésben 23 fő érthet legalább nyelvileg valamennyire szót Moszkvával. A latin nyelvek is jelen vannak a Tisztelt Házban: tizenketten franciául, heten spanyolul, hatan olaszul beszélnek, és egy románul perfektül beszélő képviselőnk is van (a fideszes Zsigmond Barna Pál).

Az egzotikusabb nyelvek is jelen vannak. A párbeszédes Szabó Tímea fársziul tud valamelyest (Irán fő nyelve), a szocialista Hiller István és a fideszes Pósán László latinul tudnak (valószínűleg tanári pályájuk okán), a fideszes F. Kovács Sándor kazahul ért, a szintén kormánypárti Héjj Dávid a japánt bírja, Navracsics Tibor szerbhorvátul beszél, a Fidesz fő roma politikusa, Sztojka Attila a lovári cigányban van otthon, Kállai Mária macedónul tud megszólalni és végül a DK-s Vadai Ágnesnek norvégja is létezik.

Különleges nyelveken is beszélnek páran. A mesterséges eszperantót négyen értik meg, míg a fideszes Tapolczai Gergely az egyedüli, aki érti a magyar jelnyelvet. Ami még érdekesség, hogy ha jól számoltuk, 38 darab felsőfokú nyelvtudás van jelen a parlamentben (ez nem ugyanennyi képviselőt jelent, hisz van, aki két nyelvből is letette a felsőfokút). Öt képviselőről egyébként nem tudtuk meg, beszél-e nyelvet, nem volt semmilyen adat a nyelvtudásukról.

Koszticsák Szilárd / MTI Tapolczai Gergely

Lássuk végül, ki hány nyelvet bír. 41 olyan képviselő van, aki nem ért semmilyen idegen nyelvet. Egy idegen nyelvet beszél 70, kettőt 65, hármat pedig 12 képviselő. A többiek a név szerinti említést is kiérdemlik: négy nyelvet beszél a fideszes Csöbör Katalin, Kállai Mária és Varga Judit miniszter, valamint az MSZP-s Hiller István,

és a csúcs a hat nyelven kommunikáló DK-s Vadai Ágnes, akinek angolból és spanyolból felsőfokú, franciából, norvégból és oroszból középfokú, C típusú nyelvvizsgája van, valamint társalgási szinten beszél németül.

Politikusok tudományos fokozattal

Az összes doktort nem soroljuk fel, hiszen – mint fentebb írtuk – nagyon sok jogász és jó pár orvos végzettségű politikus is ül a parlamentben. Több képviselőnek van viszont tudományos fokozata, doktorok, PhD-sok, habilitált doktorok, MTA-tagok, akiket össze is gyűjtöttünk:

Brenner Koloman (Jobbik) a Magyar Tudományos Akadémia nyelvtudományi bizottságának tagja,

Dávid Ferenc (DK) 1988-ban szerzett doktori címet a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen, hasonlóan Gurmai Zitához (MSZP).

Hiller István (MSZP) az ELTE Középkori és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszékén dolgozott, 1990-ben doktorált, majd 1996-ban PhD tudományos fokozatot szerzett,

Hoppál Péter (Fidesz) a Zeneakadémián lett az egyházzene doktora lett 2006-ban.

Hörcsik Richárd (Fidesz) a történelemtudományok habilitált doktora,

Kállai Mária (Fidesz) 2002-ben szerzett PhD fokozatot nevelés- és sporttudományok tudományágban,

Keresztes László Lóránt (LMP) a Pécsi Tudományegyetemen földtudományok tudományterületen (a gazdasági földrajz területén, ezen belül közlekedésföldrajzi témában) szerzett PhD-fokozatot,

Latorcai János (KDNP) 1976-ban műszaki doktori címet szerzett a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen,

Mellár Tamás (Párbeszéd) a Magyar Tudományos Akadémia doktora, kutatási területe a makro-gazdaságpolitika, a heterodox közgazdaságtan és az elmaradottság–modernizáció témaköre. Tudományos publikációinak száma meghaladja a 150-et.

Nagy István (Fidesz) 2007-ben, a Nyugat-Magyarországi Egyetem és az Ujhelyi Imre Állattudományi doktori iskola szervezésében szerzett PhD-fokozatot állattenyésztési tudományok tudományágban.

Navracsics Tibor (Fidesz) a politikatudományok területén 2000-ben szerzett az ELTE-n PhD-fokozatot, kutatási területe a közép- és nyugat-európai, valamint az angolszász politikai rendszerek összehasonlító elemzése, az Európai Unió politikatudományi elemzése.

Pósán László (Fidesz) a történelemtudományok habilitált doktora, kutatási területe a német lovagrendi állam, a Hanza-kereskedelem, a keresztes hadjáratok. Egyház- és művelődéstörténet, mindennapi élet, pénztörténet, gazdaság és társadalomtörténet a középkorban. Lovagrendek.

Semjén Zsolt (KDNP) az Országgyűlés honlapján hozzáférhető életrajza szerint vallásszociológiai tárgyú disszertációjával 1997-ben PhD-minősítést kapott, bár ezzel kapcsolatban aggályok merültek fel. A Hvg.hu ugyanis arról írt, hogy plágiumgyanú merült fel. Az ELTE vizsgálatot indított, ami megállapította, hogy Semjén „súlyos tudományos-etikai vétséget” követett el. További hivatalos lépéseket az eljárásjogi szabályok szerint nem tehettek, és ezzel az intézmény az ügyet lezártnak minősítette.

Simicskó István (KDNP) az Állam- és jogtudományok habilitált doktora a Károli Gáspár Református Egyetem,

Simon Miklós (Fidesz) fizikusként 1995-ben szerzett doktori címet,

Tóth Bertalan (MSZP) jogi egyetemet végzett, az országgyűlési honlapon pedig jelezte, hogy tudományos fokozata is van.

Vadai Ágnes (DK) a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen nemzetközi kapcsolatok szakirányon 2002-ben szerzett PhD-fokozatot.

Mohos Márton / 24.hu Vadai Ágnes

The post A szakmunkástól az akadémiai doktorig – íme az új parlament képviselőinek végzettségei first appeared on 24.hu.

Related Posts