Kategóriák

Ahol az órát Pateknek hívták, de évtizedekig nem fizettek ki egy darabot sem

Ahol az órát Pateknek hívták, de évtizedekig nem fizettek ki egy darabot sem

Létezik a Patek Philippe-nek egy kevésbé ismert, de annál izgalmasabb története Dél-Amerikában, amely öngyilkossági kísérleteken, hosszú évtizedek kemény munkáján, új gazdasági megoldásokon át a csalásig és a tökéletes csődig vezet, mégis kifejezetten kevesen ismerik. A Collectabilityn Carlos Torres szedte össze a legnevesebb Rio de Janeiro-i órások és a világ talán leghíresebb óramárkájának közös történetét.

A Gondolo család története nem csak a XIX. század végén szépségében Párizzsal versenyző Rio de Janeiro legnagyobb órás boltja miatt forrt össze a Patek Philippe történetével, de tény, hogy minden itt kezdődött el. Emilio Joani Gondolo 1844-ben érkezett meg a városba, miután Párizsban dolgozott egy neves helyi órakészítőnél, így nem csak az órakészítés technikai részével, de az értékesítéssel is megfelelően képben volt.

Egy évtized kellett hozzá, hogy Gondolo végre saját órás boltot tudjon nyitni, és mivel tisztában volt vele, hogy ekkoriban messze a brit órakészítőknek volt a legnagyobb presztízse, egyből le is szerződött egy brit céggel, a Rotherham and Sons-zal, hogy az egyik legnagyobb terjesztőjük legyen.

A Patek Philippe ekkor még fiatal cég volt, nemrég költöztek új üzletbe Genfben, de ezzel párhuzamosan már el is kezdtek együttműködni a New York-i Charles Lewis Tiffany-val. Gondolo problémája az volt, hogy a saját üzletének megnyitásakor a cégnek már hat éve volt egy kizárólagos kereskedője Rio de Janeiro-ban. Az idősebbik Gondolo másfél évtizeden keresztül igyekezett minél nagyobb presztízst szerezni saját üzletének, és közben egy precre sem felejtette el, hogy mennyire szeretné a Patek Philippe óráit árulni. Ez végül 1969-ben történt meg, a központi bolt felújításával párhuzamosan bejelentette, hogy mostantól ő lett a genfi Patek, Philippe & co. kizárólagos importőre.

A cég korábbi kizárólagos forgalmazója korábban elhunyt, és a család menedzselése alatt álló cég egyre rosszabbul teljesített. Gondolo bejelentésével volt viszont egy probléma, ami az átlagos riói óravásárlónak csak az újságokból derülhetett ki: a Patek Philippe közzétett egy hirdetést, amelyben azt írták, hogy megdöbbenve olvasták Gondolo bejelentését arról, hogy ő lenne a Patek kizárólagos importőre, tekintve, hogy még egyetlen órát sem küldtek neki.

Gondolo terve, hogy a Patek kereskedőjévé válhasson Brazíliában élete végéig sem történt meg.

52 évesen váratlanul öngyilkosságot követett el, kétszer mellbe lőtte magát.

A család szerint régóta rossz állapotban volt, nagyon megviselte 13 éves fia halála, több szerelmi bánat és az üzleti problémái. Gondolo halálakor már elismert órakereskedő volt Rio de Janeiróban, 32 évnyi munkával a háta mögött. Sok brazil számára az ő üzlete jelentette az órák világát, hiszen ha órát kell venni, akkor egyértelműen Gondolo üzleteibe mentek.

Emilio Gondolo halála után öccse, Maggiorino Carlo Antonio Gondolo vette át az üzletet. Carlo Gondolo ekkorra már rendszeresen hirdetett azzal, hogy rengeteg órát szervizelnek az üzletében. A legforgalmasabb év 1913 volt, ekkor átlagosan napi 27 órát javítottak meg a cégnél. Végül 1874-ben egy apróhirdetésben jelentette be, hogy hajón több Patek Philippe óra érkezett a rendelésére, így ezentúl ezeket az órákat is lehet kapni az üzleteiben. Carlo Gondolo végül képes volt elérni azt, amit idősebb testvére nem, és valóban a Patek Philippe órák kereskedőjévé válhatott. A cég 1891-ben kapta meg azt a nevet, amellyel híressé vált, amikor Gondolo bevette a vejét, Paul Henrique Labouriau-t, a cég pedig felvette a Gondolo & Labouriau nevet.

Ez a cég változtatta végül meg a brazil óragyártás, és részben a Patek Philippe történetét is.

Gondolo és társa ekkor találták ki a Patek Philippe Klubok módszerét is, ahol a vásárlók részletre vásárolhattak órákat, amelyeket az utolsó részlet kifizetése után vehettek át. Ez azért lehetett vonzó, mert rendszeres időközönként tartottak sorsolásokat, ahol a szerencsés nyertes további részletek kifizetése nélkül juthatott hozzá Patek Philippe zsebórájához. Ez az üzleti megoldás rendkívül sikeres volt, hiszen egy jó minőségű zsebóra még ekkoriban is egy munkás egyéves átlagkeresetébe került.

Carlo Gondolo annyira büszke volt az együttműködésre a Patekkel, hogy ekkoriban rendelt meg a cégtől egy speciális zsebórát, amely később a Chronometre Gondolo névre hallgatott. Az 54 mm-es tokátmérőjű zsebóra szerkezetének egy része aranyból készült, a rendkívül letisztult tűzzománc számlap a süllyesztett, szintén arany másodpercmutatóval pedig alapvetően határozta meg a Patek későbbi óráit is. Carlo Gondolo végül 1919-ben halt meg, és még aznap el is temették. A cég vezetését Paul Labouriau vette át, aki két évtizeden át sikerrel vészelte át a legtöbb világméretű katasztrófát a cég élén. Végül 1933-ban, 94 évesen halt meg.

Halála után viszont elkezdtek kiderülni a cég egyre komolyabb problémái. 1934-től a cég több vásárlója kezdett óriási várakozási időkre panaszkodni, majd Guilherme Decourt, a cég legnagyobb részvényese megpróbált öngyilkosságot elkövetni. Kiderült, hogy a cég vezetése már Carlo Gondolo irányítása óta komoly pénzügyi problémákkal küzdött, és rendszeresen adták zálogba a náluk javításra otthagyott órákat, hogy ezekkel a hitelekkel éljék túl a nehezebb időszakokat. Ugyan az órákat a tulajdonos rendszeresen kiváltotta, majd újakat adott be helyettük, ezt Decourt a kórházból már nem tudta megtenni.

Az is kiderült, hogy Carlo Gondolo valószínűleg soha egyetlen órát sem fizetett ki a Patek Philippe-nek, ám ezt az adósságot utódai nagyrészt rendezni tudták. A cég a botrányok miatt végül 1935 május 18-án, egy szombat délelőtt bezárt az ebédszünetre, és soha többé nem nyitott ki. A bejárathoz még rendőrt is kellett állítani, mert a vásárlók erőszakosan követelték vissza a szervizelésre otthagyott óráikat. A céget végül abban az évben fel is számolták, de a társadalomban betöltött szerepét jól mutatja, hogy egyetlen bank vagy zálogház sem kérte ezt, csupán egy vásárló kérésére történt végül meg. A Gondolo & Labouriau, valamint a Patek Philippe együttműködése annyira meghatározó volt Brazíliában, hogy a Patek szót sokáig az óra szinonímájaként használták az emberek. A Patek Philippe pedig máig gyárt az eredeti Chronometre Gondolo számlapjára emlékeztető karórákat.

Szponzorált tartalom

79. Művészeti Aukció 2022. május 16-17. 18:00 / MOM Kulturális Központ.

A cikk a BÁV támogatásával készült.

The post Ahol az órát Pateknek hívták, de évtizedekig nem fizettek ki egy darabot sem first appeared on 24.hu.

Related Posts