Kategóriák

Különleges ikerkutatást végeztek Magyarországon

Különleges ikerkutatást végeztek Magyarországon

Egy új tanulmány alapján az egészséges életmód akár már gyermekkortól kezdve fontos szerepet játszhat a koszorúér-betegségek elkerülésében. A Semmelweis Egyetem munkatársai Magyarországon, 98 ikerpár bevonásával folytattak kutatást.

Az intézmény közleménye szerint a koszorúér-betegségek kialakulásában a környezeti és genetikai tényezőknek is szerepük van. A Semmelweis Egyetem klinikusai arra jutottak, hogy a környezeti hatások jelentősebben befolyásolhatják az úgynevezett nem meszes plakkok formálódását, mint a genetikai tényezők. Ezek a puha plakkok veszélyesebbek, mint az időben később kialakuló meszesek, mert nagyobb eséllyel repednek meg, heveny érelzáródást és szívinfarktust okozva.

A vizsgálatban 120 egypetéjű iker és 76 azonos nemű, kétpetéjű iker vett részt.

Az ikrek 45-65 év közöttiek voltak, és 63,3 százalékuk volt nő. Maurovich Horvat Pál, a Semmelweis Egyetem Orvosi Képalkotó Klinikájának igazgatója és a projekt vezetője szerint a korábbi kutatásokból már tudható volt, hogy a genetikának erős befolyása van az érszűkületet okozó meszes plakkok kialakulására. A nem meszes lerakódások örökölhetőségéről viszont kevesebb adat áll rendelkezésre.

A mostani vizsgálat célja az volt, hogy értékeljék a genetikai és a környezeti hatások szerepét a meszes és nem meszes lerakódások kialakulásában szív-CT-vizsgálat segítségével felnőttkorú ikerpárok körében, akiknek a kutatás kezdetekor nem volt ismert koszorúér-betegségük. Az ikerpároknak a vizsgálatokon kívül egy részletes kérdőívet is ki kellett tölteniük, amelyben többek között családi hátterükről és életmódjukról kérdezték őket.

Hans L Bonnevier, Johner / Getty Images Illusztráció.

Drobni Zsófia, a közlemény első szerzője szerint a koszorúér-betegségek kialakulásában jelentős szerepet betöltő lerakódások (plakkok) kétfélék lehetnek: nem meszes (puha/zsíros) plakkok, amelyek általában az érszűkület kezdeti fázisában jelentkeznek, és ezek alakulhatnak az idő előrehaladtával meszes, stabil plakkokká. A friss eredmények alapján a nem meszes plakkok kiterjedését elsősorban környezeti faktorok határozzák meg, a kialakulásban a közös környezeti tényezőknek (családi, szociális háttér) 63 százalékos, az egyéni környezeti tényezőknek (étkezés, dohányzás, sportolás) pedig 37 százalékos szerepe volt. Ezzel szemben a meszes plakkok kialakulását az öröklődés befolyásolhatja erőteljesebben (az elmeszesedés mértékét 58 százalékban, míg a meszes plakkok térfogatát 78 százalékban határozták meg genetikai tényezők).

Tárnoki Dávid László, radiológus, egyetemi docens, aki ikertestvérével együtt kutatóként vett részt a projektben, kiemelte: eredményeik azt sugallják, hogy a nem meszes plakkok létrejöttében nagyobb szerepe lehet az egyéni környezeti tényezőknek, az életmódnak, mint a meszes lerakódásoknál.

Ez arra utal, hogy a koszorúér-betegségek megelőzésére már egészen fiatalkorban érdemes figyelmet fordítani.

A kutatás során több érdekességet is megfigyeltek a szakemberek. Az egyik egypetéjű ikerpárnál például, akiket gyermekkorukban szétválasztottak, és csak 47 évvel később találkoztak újra, egymáshoz nagyon hasonló életkorban, egy éven belül jelentkezett szívinfarktus. Ez a genetikai hajlam teóriáját erősíti a meszes plakkok esetében.

Az ikervizsgálatok a Semmelweis Egyetem Városmajor Szív- és Érgyógyászati Klinikáján zajlottak néhány évvel ezelőtt. Az elmúlt években a munkacsoport több elemzést is publikált európai, amerikai és hazai kongresszusokon és angol nyelvű szaklapokban. A mostani tanulmány nemzetközi szempontból is jelentős, mert az úgynevezett klasszikus ikerkutatások során elsőként alkalmaztak célzottan szív-CT-vizsgálatot, ami sokkal megbízhatóbb eredményeket alapozott meg, mint az eddig használatos kórlap- és klinikai adatelemzések.

The post Különleges ikerkutatást végeztek Magyarországon first appeared on 24.hu.

Related Posts