A kormány stratégiai partnere, a Tungsram a múlt héten jelentette be, hogy 1600 fős leépítés lesz náluk. A cégtől kapott tájékoztatás alapján az alábbi ütemezés szerint küldhetik el az öt telephelyen az embereket:
Kisvárdán június és november között öt ütemben összesen 276 munkavállalótól válnak meg.
Hajdúböszörményben június és szeptember között három ütemben 170 munkavállaló távozik.
Nagykanizsán (700 fő) és Zalaegerszegen (60 fő) július és október között négy ütemben 760 dolgozó munkahelye szűnik meg.
Budapesten október és december 1. között két ütemben összesen mintegy 400 embert küldenek el.
A cég lapunknak hangsúlyozta, ez csak tervezett ütemezés, a végső döntés a Munka Törvénykönyvének előírása szerint az után születhet meg, hogy egyeztettek a szakszervezetekkel és az üzemi tanáccsal. Az elbocsátások a hagyományos világítástechnikával, benne az autólámpák gyártásával foglalkozó munkatársakat érintik, főleg gyári alkalmazottakat, mivel ezen termékek gyártásával a Tungsram az év végéig felhagy.
Bár a szakszervezet weboldalán februárban azt írták, hogy a dolgozókat alacsony bérszinten foglalkoztatják, most ez a kérdés háttérbe szorult: mindenki az állását félti. Azt ugyanis még nem tudják az alkalmazottak, hogy pontosan ki megy és ki marad – árulta el a 24.hu-nak a Tungsram Dolgozók Független Szakszervezetének elnöke, Sallai Gábor.
Így ágyazott meg a gyár az elbocsátásnak
Mint utóbb kiderült, a vállalat már azzal készült az elbocsátásokra, hogy idén áprilisban felmondta a 2023-ig hatályos kollektív szerződés három pontját. Ezek a felmondási időre, a végkielégítésre és a csoportos létszámcsökkentésre érvényes kedvezmények voltak, amelyek a munkavállalókat védték, és a munkatörvénykönyvben előírtnál magasabb juttatást garantáltak. A felmondás nem volt jogszerűtlen, mivel erre lehetőséget biztosított a kollektív szerződés – mondta a 24.hu-nak Sallai Gábor. Igaz, a szakszervezet eredeti szándéka szerint csak azért szerepelt a lehetőség a kollektív szerződésben, hogy a Munka Törvénykönyve változásait képes legyen követni a vállalat a céges dokumentumban. Nem számított rá a szakszervezet, hogy arra használja a cég a lehetőséget, hogy olcsóbban tudja elküldeni dolgozói felét. A változtatás következtében ugyanis
A gyárnál mintegy háromezren dolgoznak, valamint kis létszámban vannak kölcsönzött munkatársak is – kor szerint vegyes az összetétel. Sallai Gábor arra számít, hogy elsősorban a hagyományos fényforrások gyártásában dolgozó munkatársakat küldik el – ők többnyire műszerészek, illetve betanított munkások, könnyű fizikai munkát végeznek. Úgy véli, más típusú gyárban viszonylag könnyen találhatnak maguknak hasonló gyártósori munkát.
A szakszervezeti vezető véleménye szerint éppen ott, ahol a legnagyobb elbocsátást tervezik, azaz Nagykanizsán lehet majd nehezebben elhelyezkedniük az elbocsátottaknak. De az segíthet, ha lesznek új beruházások, amelyek létszámigényt generálnak. Úgy tudja, a cég programmal készül, hogy segítsen a dolgozóknak elhelyezkedni, és ebben a helyi szakszervezet is partner lesz, továbbá az ernyőszervezetük, a Liga Szakszervezet is azon lesz, hogy segítsék az állásukat elveszítőket.
Jól kell időzíteniük a dolgozóknak
A gyár április 27-i közleménye szerint két hónap múlva, azaz június végén kerülhet sor az első elbocsátásokra. Ez azért van így, mert a csoportos létszámcsökkentést a vállalatoknak be kell jelenteniük a szakszervezetnek, az üzemi tanácsnak és a járási munkaügyi hatóságnak – utána van hét nap türelmi idő, majd egy kéthetes konzultáció az érdekképviseletekkel, és csak utána kezdődhet el a dolgozók kiértesítése a felmondásról, majd ezek után kezdődhet a felmondási idő.
Varga György / MTI Targoncával pakolják kamionba a horvátországi segélyszállítmányt a Tungsram nagykanizsai fényforrásgyárában 2020. március 31-én.
A dolgozók már el is kezdtek új munka után nézni – azt majd a szakszervezetnek kell megoldania, hogy aki talál munkát, azt azonnal el is engedjék. Ami ebben az esetben mérlegelendő, hogy a dolgozói felmondás együtt jár a végkielégítés elveszítésével. Akik azonban rövid ideje vannak a cégnél, őket ez a kérdés nyilván kevésbé érinti. Ám akik már 30 éve a vállalatnál dolgoznak, azok nagyobb összegtől eshetnek el, ha saját maguk mondanak fel, mielőtt még a cég mondana fel nekik.
Hogy mindegyik eddig működő telephely megmarad-e, vagy lesz-e olyan, ahonnan mindenkit elküldenek, arról még nem volt információja Sallai Gábornak.
A Tungsram előre menekült
A cég írásban azt a tájékoztatást adta lapunknak: a Tungsram menedzsmentje 2018 óta van tisztában vele, hogy a hagyományos világítástechnikai termékek iránt csökken a kereslet. Ez annyiban meglepő, hogy már sokkal korábban lehetett tudni, hogy kivezetik a hagyományos wolframszálas izzókat – a 100-ast például 2009. szeptember 1-je óta nem lehet gyártani az Európai Unió területén, és 2012 szeptemberétől már a 40-est sem. Azért fogalmazhattak így, mert csaknem húsz évig a GE tulajdonában volt a 125 éves exportvállalat, és csak 2018 óta létezik a jelenlegi Tungsram Csoport. Az új cégcsoport egyébként rögtön megalakulása után reagált a megváltozott piaci körülményekre, méghozzá új üzletágak létrehozásával.
A Tungsram lapunknak küldött válasza szerint az általuk felépített három új üzletág stabil, lehet rájuk építeni a cég jövőjét, sikerként könyvelik el a váltást. A cégnél maradó mintegy 1500 ember ezekben az üzletágakban dolgozik, vagy a gyártásban, vagy annak támogatásában.
A szakszervezet elnöke szerint a GE idejében nem volt elég hangsúlyos, hogy lépjenek a korszerűbb világítástechnikák felé. A gyár mostani, a hagyományos izzógyártást felszámoló lépésének pedig köze lehetett ahhoz, hogy jövőre az Egyesült Államok szankciókat vezet be a halogén izzókra, vagyis ez a piacuk kiesik. Megemlítette azt is, hogy az általuk gyártott izzók árának töredékéért lehet kínai égőket kapni, amivel nemigen lehet versenyezni. Mert ha a minőség nem is egyforma, a vevőket erőteljesen befolyásolja az ár. Húsz éve még nem volt ennyire erős a kínai piac, alapanyag-ellátás szempontjából sokkal jobban állnak, ráadásul a kínai állam is támogatja őket – tette hozzá.
Sallai Gábor szerint az elbocsátásról szóló döntés nem lepett meg senkit, legfeljebb az, hogy ilyen hamar bekövetkezett. A lépést felgyorsíthatta, hogy a Covid-járvány miatt egyes iparágakban leállások voltak (például az autógyártásban), így csökkent az igény az általuk gyártott lámpákra. Továbbá az önkormányzatoknál is háttérbe szorult a járvány alatt a világításkorszerűsítés kérdése. Az energiaárak elszabadulása és az alapanyag-beszerzés bizonytalanná válása sem kedvezett a hagyományos izzógyártásnak.
The post Még nem tudják a Tungsram-dolgozók, pontosan ki lesz az az 1600 ember, akiket elküldenek first appeared on 24.hu.
